2012. március 25., vasárnap

8.fejezet

Drága Olvasaóim!:)
Meghoztam az új fejit. Remélem tetszeni fog. Ez most nem lett olyan hosszú de a kövi részre bőven tartogatok meglepetéseket :D
Még annyit, hogy nagyon szépen köszönöm a komikat Szancsukának és Laurának! :)<3
Nem húzom tovább az időt, jó olvasást.

Pussy: Kicsi Lány

U.I.:  A kövi fejezet lehet, hogy már jövőhét csütörtök-pétek felé megérkezik. Most alkotni van kedvem :D

*Nina szemszöge*

-Jól vagy? - kérdezte Bianka kíváncsian vizslatva arcomat.
-Fogjuk rá! - mosolyogtam bíztatóan - Tudod mit nem értek?Azt, hogy miért tagadja. Legalább annyi lehetne benne, hogy beismeri. - rántottam meg hanyagul a válamat.
-Nina, nekem itt valami nagyon nem stimmel. Chris őszíntének tűnt. Mi van ha még se történt semmi? - tette fel a kérdést ami már az én fejemben is ott motoszkált.
-Most már mindegy. Küolönben is jobb lesz így. Elvégre én nem miatta vagyok itt, hanem a verseny miatt. - sóhajtottam fel, beletörődve.
-Te tudod! - adta meg magát, majd valaki ráfeküdt a csengőre. Szinte egyszerre áltunk fel.
-Majd én megyek. De ha Ő az akkor valamit hozzá vágok! - mondtam gesztikulálva, mire drága barátnőm csak kiröhögött.
Az ajtóban szinte leesett az álam a látogatóm láttán.
-Ennyire azért nem kell örülni. - motyogta azzal a sunyi mosolyal az arcán.
-Rroooobb!! - ugrottam a nyakába mikor feleszméltem a kezdetleges sokkból.
-Na így már mindjárt jobb. - ölelt át ő is jó szorosan.
Nagyon jó volt újra át ölelni az én lökött kis öcsémet. Behunyt szemmel szívtam be az illatát ami most is az otthoni öblítő illatát árasztotta. Kicsit olyan volt mintha újra otthon lennék. Mikor hosszas ölelkezés után elengedett kinyitottam a szememet ami rögtön egy nem várt meglepetésre talált. Chris ott állt szinte ledermedve a folyosó végén. Elég messze volt, de ahhoz nem eléggé, hogy ki ne tudjam olvasni a szeméből a szomorúságot és a csalódottságot. Bevallom egyiket sem tudtam mire vélni. Csak állt ott és engem nézzet. Én meg Őt.
-Nem megyünk be?- kérdezte Rob mikor már egy ideje ott szobroztam. Aprót bólintottam. - Lökött nőszemély. - kacagot fel aztán a fenekemre sózott egy nagyott mivel még mindig nem reagáltam. Erre Chris arca furcsa fintorba torzult, de hamar elrendezte vonásait és elindult.
-Nina! Gyere már be!! - ragadott karon immár Bia. Amikorlátta, hogy valamit nagyon nézzek ő is oda nézzett. - Látott Robbal? - kérdezte mire én ismét csak bólintottam. Néztem a lassan mozgó alakját ami viszonylag hamar el is tűnt. - Na most már tényleg gyere be. Rob tiszta hülyének nézz téged. A végén még haza visz téged. Vagy ami még rosszabb dili házba csukat. - dobott be egy elég gyatra poént . Viszont erre megrándult a szám széle és végre kissé magamhoz tértem.
-Örülök, hogy itt vagy! - mosolyogtam az öcsémre amikor leültem mellé. Bár a gondolataim még mindig máshol jártak.
Bia és Rob valamin nagyon tanakodtak már több mint egy órája, de nem igazán figyeltem.
-Ugye, hogy nekem van igazan? - fordult felém vigyorogva Bia.
-Ömm...bocsi, mit is modtál?
-Na jó, elég legyen. Mi a baj drága?Mióta itt vagyok nagyon furán viselkedsz. - fürkészte az arcomat immár Rob is.
Vettem egy mély levegőt és elmeséltem neki mindent.
-Esküszöm, hogy beverem a képét! - ált fel Rob amikor befejeztem.
-Ne! - kiálltottunk egyszerre Biával.
-Nina szereti. - mondta drága barátnőm.
-Mi?! - emelkedett meg a hangom két oktávot - Még, hogy én szerelmes? Ebbe a faragatlan tuskóba? Na ne nevettes már! - legyintettem közönbösen.
-Nina engem nem tudsz becsapni! Te teljesen belezúgtál Christopherbe! - vigyorgott rám ezer vattos mosoylal.
-Nem igaz! Hagy békén! - vágtam be a durcit. Majd duzzogva bevonultam a fürdőbe.
Ezt a hülyeséget. Nem érdekel az a barom. Maximum annyi volt, hogy egy nagyon picit vonzódtam hozzá. De már az a pici vonzalom is megszűnt. Már abszolut nincs hatással rám se a mosolya, se azok a gyönyörű jégkék szemei, se a tökéletesen kidolgozott teste, és a méz édes csókja se....Na jó itt kellene leállnom. Még magamnak is kínzás bevallanom, de sajnos nagyon is hatással van rám. Az egész lénye. Vissza emlékezve a tegnapra annyira csodás volt kettesben sétálgatni a parkban kézen fogva. Minden másodpercet vissza pörgettem az agyamban és az estének sok olyan részére is sikerült vissza emlékeztem amikre eddig nem. Emlékszem, hogy egy rövid pólóba voltam és fáztam. Hozzá bújtam mert az Ő teste meleg volt, aztán csókolóztunk majd egyre kevesebb ruha volt rajtunk. Amikor csak egy bugyi volt rajtam történt valami...
-Ne... - suttogtam. Nem is történt semmi. Utána elment a fürdőbe én pedig elaludtam.
Hogy lehetek ekkor hülye?! Meg kellett volna hallgatnom őt. Igazuk volt a többieknek. Nagyszerű...
Gyorsan összeszedtem magamat, és kiszáltam a kádból. Elindultam felöltözni és hajat szárítani. Egy egyszerű farmer short-ot vettem fel egy fekete trikóval és papucsal.
Biáék furcsán nézztek rám amikor közöltem, hogy leszaladok valamiért a boltba, de nem szóltak semmit csak bólogattak.
Egyből a bárba mentem, mert volt egy olyan megérzésem, hogy ott találom. Bocsánatott kell kérnem tőle. Ok nélkül vágtam a fejéhez azokat a szörnyű dolgokat.
Mikor beléptem a bárba előszőr nem láttam sehol. Rövid keresgélés után viszont meg találtam a bárpultnál. Kicsit haboztam, hogy oda menjek-e vagy sem. De végül a bátrabbik felem győzött.
-Ne haragudj. - mondtam lehajtott fejjel amikor oda értem a háta mögé. Nem néztem rá de hallottam ahogy megfordul.
-Nina?! - döbbent meg - Mit akarsz? - kédezte most már közönbös hangnemben.
-Csak bocsánatott szerenék kérni. Tudom, hogy nem használtad ki, hogy részeg voltam és sajnálom azokat a dolgokat is amiket a fejedhez vágtam. - hadartam el.
-Inkább a pasidtól kéne bocsánatott kérned, hogyegy másik férfi ágyában töltötted az éjjelt. De hogy lásd milyen nagyvonalú vagyok megbocsájtok. - mondta egyszerre gúnyos, megvető és közönbös hangnemben. Olyan érzés volt mintha kést szúrtak volna a gyomromba.
-Most miért vagy ilyan? - kérdeztem alig halhatóan miközben könnyek szöktek a szemembe.
-Ne legyél már ilyen álszent. - nevetett fel erőltetetten - Már az elején is igazam volt. Csak egy vagy a sok közül. Olyan vagy mint a többi csaj akik az ágyamban kötöttek ki. Csak az a különbség, hogy ők legalább a külvilágnak is azt az arcukat mutatják amilyenek és felválalják önmagukat. Te viszont megjátszod magad és közben kitudja hány pasival kavarsz még. Szóval lény olyan kedves riszáld arébb innen a csinos kis hátsódat, vissza a barátodhoz. - mondta kissé akadozó nyelvel. Tehát be van rugva...Csodás! Én meg úgy éreztem, hogy megforgatta a kést a hasamban. Egy valami viszont akkor sem tiszta.
-Milyen barátomhoz? - kérdeztem meglepetten, mert nem igazán értettem őt.
-Akivel a folyosó közepén enyelegtél. - a francba....most komolyan az hiszi Robra, hogy a pasim? Mondjuk Ő nem tudhatja, hogy ez nem igaz.
-Chris, Rob nekem csak az... - kezdtem volna magyarázkodni de közbe szól.
-Nem érdekel Nina. Láttam. Legyetek boldogok. - állt fel a székről.
-Drágám, kimegyek a mosdóba és máris leakarnak csapni a kezemről? - szólalt meg mögöttem nyávogva egy női hang.
-Nyugi téged senki sem űberelhet. - húzta oda magához a csajszit - Nina ő itt Dale Chamber. Dale, ő itt Nina Wesley az egyik vetély társam a versenyben. - mutatta be a nőt. Akit sajnos már ismertem. Vele találkoztam tegnap az étterem női mosdólyában. Ő kurvázott le...
Egyre jobb és jobb ez a nap!
-Kösz Chris. Már ismerem a hölgyet. - simított végig az említett karján.
- Jé, tegnap még kurva voltam ma meg már hölgy?!Micsoda pálfordulás! - nevettem fel cinikusan - De ettől még az én véleményem nem változott rólad, sőt.... - vette fel a védekező pózt. Azaz karba fontam magam elött a karjaimat és a szemébe nézztem bájosan mosolyogva azzal a tipikus, magabiztos Ninás nézésel. Nem tudom miért, de ha olyan helyzetbe vagyok mindig így állok be.
-Honnan ismeritek egymást? - kérdezte immár a jégszemű.
-Majd a kisbarátnős elmeséli, bár biztos vagyok benne, hogy magát fogja fényezni és a sztorinak semmi köze nem lesz a valósághoz. Na de én nem is zavarok tovább. További szép estét. - ezzel hátat fordítottam nekik és méltóság teljesen távoztam.
A liftben már nembírtam tűrtőztetni magam, itt végre utat engedhettem a könnyeimnek. El sem hiszem. Alig pár napja ismerem és már nem előszőr sírok miatta...Teljesen kicsinál. És ami a legrosszabb. Nem tudom utálni. Azt hiszem Biának igaza van.
Teljesen bele szerettem Christopher Holdingba.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése