2.-fejezet

Drágáim!:)
Bocsi, hogy csak ilyen rövid fejezetett hozztam.De mint írtam reggel is nincs túl sok időm mostanság.Most is csak a szerncsének köszönhető, hogy  tudtam hozzni a frisst.Megpróbálok jövő hétvégére is hozzni frisst.
A helyesírási hibákért meg 1000bocsi.Majd keresek valakit aki bétázza a blogom.
nem is húzom tovább az időt.Jó olvasást!:))
Pussy: Kicsi Lány :)

U.I.:Nagyon örülnék és megköszönném ha írnátok komikat!:)

És egyre közelít...Szerencsére még időben kapcsoltam és eltoltam magamtól.
-Most meg mi bajod?-értetlenkedett.
-Hogy mi bajom?Kérlek szépen az a bajom, hogy egy huszonnégy karátos bunkó vagy aki ok nélkül kezdett el velem ordibálni a nyílt utcán.Aztán meg megakarsz csókolni.Szánalmas vagy.Lehet, hogy ez bejön a sok kis hülye libának de én nem tartozom közéjük.És most ha elengednél azt megköszöném.-sziszegtem dühösen még mindig pár centiről az arcától.Mégis mit képzel magáról?Nem is ismerem és híhetetlenül bunkó volt velem.Azt hiszi mert így nézz rám  majd a bugyimba olvadok és  estére én is az ágyában kötök ki.Hát téved.Rohadtuk nagyot téved.
-Hát ha nem, akkor nem-sóhajtott fel színpadiasan-..még sose kellett rá erőszakolnom magam senkire.Nem most fogom elkezdeni.Tudod csini vagy és kibaszott jó a hátsód is de elég fásult vagy.És régimódi.Nem tudom mi lenne olyan nagy bűn  egy csókban.De te tudod.-mondta teljes nyugalommal.Amitől én még inkább a plafonon voltam-Majd még találkozunk drága.-Egy csókot dobott felém majd hátatfordított és elindult.
-Nem hisezm.Legalább is remélem, hogy nem.-duzzogtam.De már csak magamban mert ő már befordult az egyik sarkon és eltűnt.
Nem tudom mire ilyen pofátlan és egoista barom.Igaz, hogy nem nézz ki rosszul és a kék szemei lábremegtetőek.Na de akkor is.Nem beszélhet így velem.Senkivel nem lehet így beszélni.Főleg nem ez az arogáns pöcs.-Bassza meg!-kiálltottam fel amikor a telefonom kijelzőjáre  nézztem.Ami már 9:25-öt mutatott.És én még mindig nem értem vissza a szállodába.Megfognak ölni, ha már első nap elkések.
De ha sietek talán még vissza érek és rendbe is tudom szedni magam egy kicsit.

Szerencsére még tíz elött vissza értem és volt időm elkészülni is.Gyorsan lezuhanyoztam és kiválasztottam a ruhámat.Nem akartam feltünő lenni ezért egy szolidabb barack színű, pántos, nyári ruhát vettem fel egy fekete kisseb sarkú magas sarkúval..Hajamat most nem fogtam össze, hagytam szabadon a vállamra omolni.A sminket se vittem túlzásab, csak szájfényből és szempillaspirálból áll.Öt percel elöbb éretem le a megbeszélt helyre.
Pár ember már iott volt-köztük a zsűri is-de nem igazán vették észre az érkezésemet.Legtöbben a hangszereik hangolássával vagy skálázással voltak  elfoglalva.Valaki mégis oda ült mellém.Először nem akartam vele foglalkozni, de aztán megszólalt.
-Hello!Shopia Brush vagyok.-nyújtotta felém a kezét.Szerencsére nem fagytam le és gyorsan válaszoltam.Íg nem égtem  be elöttte.
-Szia, tudom.-nevettem fel-Nina Wesley-fogadtam el a kézfogást.
-Te is versenyző vagy ugye?
-Igen.-adtam meg neki az egyszerű választ.Még mindig nem hiszem el, hogy vele beszélek.
-Remek.Gondolom szólóban énekelsz.Akik bandával jöttek azok  le se szakadnak egymásról.Azt hiszik ettől több esélyük van.
-Kitaláltad.Szóló énekes vagyok.Előszőr én is pár barátommal jöttem volna.De végül csak én váláltam be.
-Hát, mit ne mondjak bátor vagy-mosolygott rám-De én is világ életemben szóló énekes voltam-Leszámítva pár duetett.Amúgy valahonnan nagyon ismerősnek tűnsz.-gondolkozott el.
-Valúszínüleg azért mert tavaly is jelentkeztem csak akkor nem jött össze.-mondtam egy kserű mosoly kíséretében.
-Kitartó vagy.-álapította meg-Ezt tetszik.Bírlak csajszi-kacsintott rám-De most mennem kell.Még találkozunk.Ja és sok sikert.-ezzel felállt adott 2 puszit és választ se várva elviherzott.
Híhetettlen egy csaj.Híres, gazdag, gyönyörű és még sem beképzelt.És az se hátrány, hogy ő az egyik zsűri tag és bír engem.Mondjuk sose tudnék olyan aljas lenni, hogy ezt kihasználja.Ha elörébb jutok a versenyben az csak is a saját erőmből lessz.Azért mert tehetséges vagyok, nem pedig azért mert benyalizom magam.
Kikértem a szokásos tejes kávémat és a gondolataimba  mélyedtem.Felkéne hívnom anyát és Robot is.Mjad este felhívom őket, hogy mi volt ma.Azt a kis incidenst ami a futásnál történt persze ki hagyom a bezsámolómból.De inkább én sem gondolok rá mert csak felhúzom magamat.
Pont mikor kikértem volna az újabb tejes kávémat meg halottam a "házi gazdánk" torok köszörülését.
-Jó napot minden kedves  versenyzőnek!Mars Roll vagyok a Life and Song főszervezője.Szeretettel üdvözöllek titeket.Ezt a találkozót azért hoztuk össze mert tisztázznunk kell a játé szabályokat.-mondta hivatalosan-Első és egyben lefontosabb szabály: szombattól kezdve este tizenegy után nincs kimenő.Második főszabály: Szintén szombattól minden délután kettőkor próba.Előre szólok aki késik az megjárja.A címet ahol a próba lesz majd felküldjük a szobátokba.Hármadis szabály:Szigorúan tilos a próbákon, találkozókon, megbeszéléseken bármit is fel venni.Akkár kép vagy hang felvételt.És főleg kiszivárogtatni ezeket.-egy pillanatra megállt és mély levegőt vett.-Azt hiszem egynelőre ennyi lenne az egész.Ezt a három egyszerű szabályt nem lesz nehéz betartani....-Folytatta volna tovább a mondandóját de ekkor meg érekezett egy újabbversenyző
.Pontosabban egy banda. Mindenki feléjük kapta a tekintetét de az én ereimben meg hüllt  a vér.Ezt nem tudom elhinni.Ez nem lehet igaz.Hogy lehetek ilyen szerencsétlen?
Megpróbábáltam el vegyülni a többiek között.De ez a tervem hamar a porba hullt.Alig egy perc után kiszúrt.Előszőr meglepett volt.De aztán győztes mosoly ült ki az arcára.Én meg csak lesokkoltan áltam ott.És csak egy kérdés ismátlődött a fejemben: Miért?
-Hogyha megtalálta a Knight a helyét akkor akár folytatnám is.-mondta Mars.
-Ömm.Igen...Persze...Hogyne...-Túrt bele idegesen a hajába a kék szemű.
Egy ember ként  indult el a banda az én irányomban az élükön vele.Közben a tekintetét végig az enyémbe fúrta.Hiába próbáltam elfordulni nem ment. A szemei fogva tartottak.Végül mögöttem telepedett le az egész banda.Ő persze addig helyezkedett míg mögém nem került.Úgy csinált mintha a sok ember miatt simulna hozzám de tudtam, hogy simán elférne a saját aurájában is ha akarnak.Próbáltam ellépni tőle de nem hagyta.Ahogy előrébb léptem ő utánam lépet és egyre szorosabban simult hozzám.Feladtam.Már amúgy se tudtam volna előrébb menni.Ám ekkor hallotam megmentőm hangját.
-Hé, haver hagyd már szegény csajt.-szólalt meg az egyik srác a bandából halkan.
-Kussolj Mike.-dörrmet ré szerencsétlen srácra-Én mondtam, hogy még találkozunk.Nem hittem, hogy itt de igazam lett.-suttogta a fülembe úgy, hogy csak én haljam.Az, hogy éreztem a leheletétt  a bőrőmön és az illata az orromba  kúszott csöppet sem segített abban, hogy józan maradjak.Hiába egy bunkó be kell valjam nagyon is hatással  van rám.De ez nem számít.Én a verseny miatt vagyok itt.Nem pedig miatta.
Már csak arra lettem figyemes, hogy mindenki elindul kifelé.Nagyszerű.Nem hallottam semmit mert teljesen Ő rá irányult a figyelmem.Viszont nem úgy tűnt, hogy őt érdekli az, hogy már alig pár ember van a helyiségben és a haverjai is leléptek.Ő ugyan olyan szorosan állt mögöttem.Ha lett volna egy csöpnyi eszem akkor most én is elnidultam volna kifelé a tömeggel de nem tettem.Csak lehunytam a szemem és álltam ott.Reggel még simán ellen tudtam állni neki.Akkor most miért nem?Nem volt több időm ezen gondolkodni mert az utolsó egyber is kiment a teremből, miközben furán végig mért minket.A mögöttem állónak se kellett több.Egy határozott mozdulattal megfordított  majd gondolkodás nélkül csapott le az ajkaimra.Hirtelen meglepetésemben nem is reagáltam semmit.De aztán a vágy át vettem az irányítást a testem felett.Karjaimat a nyaka köré fontam és hevesen viszonoztam a csókját.Az jutott az eszembe amit Rob mondott-Hogyha valaki próbákozik nálam azt kiüti.-hát  most jól jönne Rob.Nem akarok egy lenni a sok közül.Engem nem fog megkapni.Az eszem és a vágyaim hosszas csatát vívtak egymással.De végül az eszem győzött.Eltoltam magamtól és amennyire kitelett most a csóltol erőtlenné vált testemből lekevertem neki egy pofont.Láttam rajta hogy meglepődött és majd arcához kapott.Gyorsan kirohantam a teremből a lifthez.Féltem ha bent maradok és belenézzek a szemeibe olyat teszek amit magam is megbánok.Szerencsére a lift hamar le ért.Besszáltam és már majdnem becsuktam az ajtót amikor az az átkozott is beszállt  mellém.Elfordultam tőle, hogy még véletlenül se találkozzon a pillantásunk.És beszélni se akartam vele.
Már majdnem zökkenő mentesen oda értem az emelethez ahol lakom amikor nagy zörelyt hallottam majd olyan dolog törént amire nem számítottam....Megállt a lift.